đF.WinŁ ˝ @ Mint az köztudott, a 2000-ben kitört Windóz Zendülés a Microsoft-Intel birodalom teljes bukásával, és az IFOR csapatok bevonulásával a szoftveriparba zárult le. Cikkemben azokat az okokat elemzem amelyek ide vezettek, és megpróbálom megvilágítani a hátteret is. 1998-ban kezdődött az egész: az üzletekbe került W. Gates könyve a Ş"My War",ç amiben párszáz oldalon fejtegeti a PC felhasználók felsőbbrendűségét (ezek közül is a Microsoft termékeket használó, szőke hajú, kék szemű, árja típusnak), majd pár, eddig még napvilágot nem látott tippet közöl a Win95 kényelmesebb használatához cinquecentium alapú számítógépeken. A különböző típusú számítógépek tulajdonosai között annyira elmérgesedett a helyzet, az Intel alapú gépeket használók annyira elnyomták, sanyargatták a Motorola és egyéb processzorok imádóit, hogy azok már csak a legmélyebb illegalitásban használhatták kedvenc géptípusukat. Fanatikus IBM felhasználók és Microsoft szélsőségesek - hallgatólagos rendőri segédlettel - szerte a világon felgyújtották az Amiga, Atari és Mac üzleteket, szervizeket, pogromokat rendeztek. Rendőrök, AMD és Intel gárdisták zaklatták, nem ritkán tettlegesen bántalmazták a független számítógép felhasználókat. Jellemző eset, amikor Budapesten a Microsoft egyik elitkommandója fényes nappal, a nyílt utcán rostává lőtt egy fiatalembert, mert egy Intel Outside logo volt a pólóján. Mivel az állami és más hatalmi szervezetek kizárólag PC-ket használtak, a PC-sek nagyobb zökkenők nélkül vehették át a hatalmat. Először csak elszeparálták egymástól a PC-seket és a PC nélkülieket a közterületeken, akinek nem volt számítógépe, annak megkülönbeztető jelzést kellett viselnie a ruházatán. Aki nem tudta igazolni, hogy van PC-je és azon kizárólag Microsoft és/vagy Windows-os programokat futtat, az a közlekedési eszközökön csak másodosztályon utazhatott, este 8 után nem tartózkodhatott az utcán, nem léphetett be PC-seknek fenntartott éttermekbe, boltokba, színházakba, stb. Azután megkezdték a más számítógépeket használók kitelepítését, átnevelő táborokba deportálását, ahol naponta 12 órán keresztül olyan Windows-os játékokkal kellett játszaniuk, mint a Wing Commander 12 vagy valamelyik Doom klón. Ez kelet és közép Európában öltötte a legnagyobb méreteket, ahol a nemzetek közötti és faji ellentétek szerepét vette át a Platform-előítélet. Jellemző, hogy Egerben egy méterárú boltra a helyi BSA keretlegényei molotov koktélt dobtak, mert a kirakatban az 'Amíg a készlet tart' feliratban az amíg szóhoz túl közel állt az utána következő névelő. Azok a páriák sem jártak jobban, akik konzolokkal rendelkeztek. Ök is csak másodrendű állampolgárai lehettek a Gates által elképzelt 'szép új világ'-nak. Az Amiga szaklapok szerkesztőit és munkatársait kényszerítették, hogy különbözö orgánumokban hangoztassák a PC felhasználók felsőbbrendűségét, és gyalázkodó cikkekben írjanak kedvencükről. Az Intel hivatalos magyarországi lapja lett az 576 Ultra. Az Amiga Format, a Power, az Amiga Only, a Zsebem Zsescse Amigovci, valamint a Tineretului Amigului magazinok lelkes gárdája az illegalitásból buzdította az Amiga rajongók egyre fogyatkozó táborát. A terjesztők életük kockáztatásával továbbították a magazinokat és a szakirodalmat. (Az Amiga Guru 1996-ban elsorvadt. Kit érdekeltek már a 8-10 oldalra duzzadt játékleírások, és a pár szavas felhasználói program és hardver ismertetők! A tizenhat oldalas levelezés és a PC-s programozástechnika meg pláne!) Amigás, Ataris programozókat arra kényszerítettek, hogy Pascalban, C++-ban vagy QBasic-ben írjanak PC-s játékokat. Aki erre nem volt hajlandó, az mehetett az azóta koncentrációs táborokká átalakított átnevelő táborokba. Ez a totális elnyomás, amelyet W. Gates irányított kényelmes redmonti főhadiszállásáról - a Microsoft központjából -, indított el egy földalatti mozgalmat, amelyet kezdetben az Amigások szerveztek, majd a többi Motorola hívő is csatlakozott hozzájuk. Heteken belül csatlakoztak a szervezett konzoltulajdonosok is, ám még így sem érte el létszámuk a PC-s hadsereg tizedét, amelyet a fent említett cégek pénzeltek, és láttak el a legmodernebb fegyverzettel. Az egyre erősödő Egyesített Alternatív Számítógépes csapatok kezdeti sikereik - pár internáló tábor felszabadítása, PC-s vírusok rendszerbe juttatása - után meghátrálásra kényszerültek, de nem adták fel a harcot. Kommandóik lecsaptak a mindenütt jelenlévő Microsoft és Intel csapatokra, megrongálták és elvágták az utánpótlási vonalaikat, kamikáze akciókat hajtottak végre az interneten, és ha kellett, Jay Miner nevével az ajkukon haltak hősi halált. 1999 decemberében a Microsoft piacra dobta az előzetesen már négy éve beharangozott új 'operációs rendszert', az 5.0-ás Windowst, Win99 néven. ŞRossznyelvek szerint, az új 'operációs rendszer' (SICC!) nevében a kétjegyű szám jelentése, hogy átlagosan ennyi másodperc alatt nyit meg egy ablakot.ç Úgy látszott, ezzel leáldozott az Alternatív Számítógépek világa: egyre több Amigás dobta el - eddig rejtegetett - gépét és vett PC-t, megtagadva ezzel a vezérelvet: 'Az Amiga született bajnok'. 2000 januárjában, amikor már úgy volt, hogy minden hiába, egy maroknyi lelkes Amigo a Microsoft magyarországi főhadiszállásáról megszerzett egy fontos információt, amit a különböző fél- és teljesen illegális csatornákon keresztül perceken belül világgá kürtöltek: a Win99-et AmigaBasic-ben írták! (Egészen véletlenül VI. hó 20.-án történt ez az esemény. (Mármint a világgá kürtölés...)) Ez a szenzációs felfedezés alapjaiban rengette meg a diktatúrát! A Win használók még hinni akartak. Ekkor léptek színre az eddig passzívan szemlélődő nagygépes felhasználók. Mindezidáig semlegességüket hirdetve kényelmesen szemlélték a felfordulást, de kényelmes fellegváraikban, magánhadseregeiktől védve egyre inkább belátták, hogy lépniük kell: ha Gates végzett a többiekkel, akkor ellenük fordul. Nem voltak biztosak benne, hogy győzelmesen kerülhetnek ki a harcból. Az Egyesített Alternatív Számítógépes csapatok és a nagygépes felhasználók összefogtak, hogy közös erővel söpörjék el Gates rémuralmát. Még így sem lett volna hozzá elég erejük, ha a Win99-től és a többi egyre nagyobb, lassabb és bonyolultabb Microsoft programtól megundorodott felhasználók tömegei nem csatlakoztak volna hozzájuk. A felkelés diadalmaskodott, a Microsoft és az Intel csődbe ment. Az eddig még megmaradt Amiga tulajdonosok az illegalitásból elsőnek előbújó Power Magazin 57. számából tudták meg a győzelem hírét (Hát ezt azért nem kéne... Ha én írnám, akor azt mondanám, hogy öntömjénezés. De főleg ne dobálózzunk ekkora számokkal! Arra, hogy ennyi számot kiadni mennyi melóval jár, még gondolni is rossz. - Chris) (Közjáték: A PC-s újságok közül elsőnek az 576 Ultra reagált. A lapból azonnal kivált az eddig PCBoy néven publikáló egyén vezetésével egy csapat, és megalakította az Amiga Világ című magazint, hangoztatva, hogy az új lap a COV egyenesági leszármazottja, és csak az erőszaknak engedelmeskedtek, amikor a pécét dicsőitették. Az immár kitudja hanyadik pálforduláson felbőszülve Spectrumosok lelkes kis csoportja látogatta meg a szerkesztőséget. Igaz számszerüleg kevesen voltak, de igen hatásos meggyőző érveket sorakoztattak fel igazuk mellett, méteres vascsöveket, bézból készült ütőket, sőt egyiküknél volt egy Ingram Valant típusú könnyű géppuska, amelyet a ShadowRun kézikönyv nyolcadik, bővített magyar nyelvű kiadásának 265. oldaláról vett kölcsön. PCBoyt ezután többek szerint látni vélték Zalalövőn, ahol éppen a helyi tehéncsorda legelését felügyelte árgus szemekkel.) A Windóz Zendülés ezután következett be. Az évek óta orruknál fogva vezetett Microsoft felhasználók ezután egyetlen MS programot sem vettek, a tulajdonukban lévő programokat (sőt a kalózmásolatokat is (ebből azért jóval több volt)) a nyílt utcán égették el, a PC-ket kidobálták az ablakokon, stb. A káosznak az egyszerre mindenütt megjelenő IFOR csapatok vetettek véget röpke tizenhét év alatt. A zendülés alatt - bár a tömeg hangulata sok helyen közel volt a lincseléshez - egyetlen haláleset történt: az érdeklődőkkel tudatjuk, hogy W. G.-re rádőlt az eladatlan Win99-es CD-k közel 25 tonnás tömege. Hamvait szétszórták a szélbe, utolsó útjára senki sem kísérte, összeharácsolt vagyonából világszerte Jay Miner alapítványokat hoztak létre, és emlékműveket emeltek. Hát ennyi volt a Platform Felkelés és a Windóz Zendülés rövid, elfeledett története. Cikkemet a jövő nemzedékeinek okulására szánom, és hogy ne történhessen meg mégegyszer sehol a világon, hogy embereket csupán azért másodrendű állampolgárnak degradáljanak, mert nincs, vagy másmilyen a számítógépük mint a többségnek. Budaplex, 2135. április 25. ifj. Napi2 Gizike! A cikket a 250., jubileumi számba tesszük, két hasábban, a kétszázhetedik oldalra, a második CD-re, közvetlenül az Amiga Only hirdetése alá, keressen hozzá valami frappáns képet az arhívból! Ja és nézzen már utána, mi ez az Intel, meg Mikroizé, meg Windows, jó? És kérdezze meg a TMK-s fiúkat, mikor teszik be azt az új Motorola procit az Amigámba. Béla! Vajon volt valami jelentése annak idején az 576-os számnak? Szerk.