· ąF.HWł ° » Naszóval legutóbb a különböző hackek készítési elveit tisztáztuk le, valamint volt egy Floppyfix nevű cuccos is a képben. Ezúttal a szükséges felszereléssel foglalkoznék, valamint lesznek konkrét dolgok is. A felszerelés lelke a ˝forrasztópákaĽ. Mivel ebből általánosan kétféle terjedt el, ezért szeretném javasolni az un. ľWeller-pákátĽ, mivel azzal sokkal jobban lehet forrasztani (és főleg igényesebben), mint egy pillanatpákával. A Wellerek fő előnye, hogy hőszabályzósak, valamint több féle hegy (IC & chip kiforrasztó is!) kapható hozzájuk. A páka mellett nem elhanyagolható tényező a cin sem. Ez is több fajtában létezik, ajánlom, hogy mindenki gyantás ónnal dolgozzon, az könnyen megtapad a felületen, bár azért máshogyan is megoldható a dolog: Ha gyanta nélküli cint használsz, akkor mindenképpen legyen külön gyantád is. A jobb terülést kétféle képpen érheted el: 1., Tisztaszeszben feloldasz gyantát, és azzal lekened a nyák forrasztási oldalát, majd utána forrasztasz; 2., Minden egyes forrpontnál külön felveszel a páka hegyére egy kis gyantát is a cin előtt. Persze ha még soha nem volt a kezedben forrasztópáka, akkor előtte nem ártana gyakorolni a szép és tartós forrasztást valami értéktelen nyákon. A következő dolog az egyéb szerszámok kérdése. Kezdjük talán a csavarhúzókkal! A csavarhúzók közül nem feltétlenül fontos a szigetelteket megvenni (ezek 1000 V-ig tutira szigeteltek), jók az olcsóbbak is, bár azokkal nem ajánlatos 24 V-nál nagyobb feszültség alatt dolgozni. Aki fél a feszültségtől, az inkább kerülje el azt, vagy egyszerűen ne akarjon 24 V-nál nagyobb feszkót alakalmazni. Tehát szükség lenne egy ún. órás csavarhúzókészletre (figyeljünk arra, hogy mindenképpen legyen benne csillagfejű is, lehetőleg több méretben!), valamint legalább 5 eltérő méretű lapos, és 3 eltérő méretű csillagfejű csavarnyúzóra. (Csavarhúzóval kapcsolatban a legjobb sztori, ami megtörtént, az az, hogy az egyik haver felhívott (az apja is meg ő is villanyszerelő), hogy vigyek már hozzá át egy csavarhúzót...) Most pedig a fogóeszközök vannak soron. Mindenképpen szükség lesz egy kombináltfogóra, egy kúpcsőrű fogóra, egy laposfogóra, egy csípőfogóra (itt mindegy, hogy homlok, vagy oldal); valamint kelleni fog még két csipesz is: egy hegyes végű és egy tompább végű is. Ezen kívül természetesen vannak még olyan speckó fogók, amiket ugyan nem kötelező beszerezni, de nagyon jó, ha vannak. Ezek többnyire IC/Chip kiszedő fogók és a blankolófogó. Mivel csak a csipeszek és fogók fontosak, ezért elmondom, hogy mindkettőt meg lehet venni készletben is: Ha találkozol olcsó, de tartósnak kinéző műszerész fogókészlettel, és be is szerzed azt, akkor már csak egy kombifogóra lesz szükséged. A csipeszeket is lehet készletben venni, csak arra vigyázzál, hogy nehogy egy orvosi csipeszkészletet sózzanak a nyakadba, mert annak árával kapcsolatban inget-gatyát szoktak emlegetni. Ha találsz jó (neked kézre álló és olcsó blankolófogót, akkor abba még érdemes pénzt fektetni. A speckó IC kiemelő fogókat csak akkor vedd meg, ha már mindenképpen szükséged van rá (egy darabig csavarhúzóval is ki lehet őket feszergetni); de ha már chipekkel kezdesz dolgozni, akkor ahhoz mindenféleképpen vegyél kiszedőfogót. Ez így egyben már eleve nem olcsó, de még hátra van a java: egy multiméter. Nagyon hamar nélkülözhetetlenné válik, és mindenképpen tudnia kell a következőket: Volt (AC/DC); Amper; Ohm; és nem árt az sem, ha van szakadásmérő, valamint diódaállása is. Érdemes inkább többet áldozni a műszerre, de nagyon jó, ha lehet vele tranzisztort és kondit is mérni. Néhány esetben szükség lehet oszcilloszkópra is, de ebbe nem érdemes beruházni, mivel van egy "AMIGAscope" nevű program, ami a parallel porton keresztül láthatunk el jelekkel, és elég jól műkszik, valamit ingyen van, a rendes szkóp pártízezer forintos árával ellentétben. Hát úgy nagyjából ennyi lett volna a felszerelés, most pedig lássuk, hogy mik a kokrétumok mára: Aki már felkészült a nagy forrasztgatásokra, az sürgősen felejtse el a dolgot, ugyanis most csak a winyók javításába megyünk bele, de ebből is csak a sw úton végezhetőbe. Gondolom ti is könnyen hozzá tudtok jutni meglepően olcsó winyókhoz. Ezeknek általában van valami kínjuk. Ezeknél általában elég komoly gondok vannak, bár néha csak a jumperolást nem ismerők adják el őket fillérekért. A jumperállásokat baromi könnyen megtudhatjuk az InterNet segítségével maguktól a gyártóktól, úgyhogy ezt a gondot felejtsétek el. A durvább probléma a részben halott winyókkal van. Ha 2.5"-es merevlemezt szerzel, akkor egyre baromira kell vigyázni: a tápolásra. Ellenkező esetben úgy jársz, mint JaGu, aki nem az egyezményes színű kábellel látta el a külső tápját, és erre ráment egy 40-es winyóm. (Ne dumálj bele JaGu, mert te kapcsoltad be a gépet!) Itt jobb kimérni inkább a tápot. Ha már megy a szekér, akkor első dolgunk legyen ráereszteni a wincsire egy HDToolBox nevű találmányt, és egyből a change drive type menüpont alá bekeveredni. Itt a define new menüpont után ráereszteni az autodetectet a winyóra, majd felírni valahova az adatokat, amiket így megkaptunk. Ezek után belépünk a partition drive pontba, és ott elvégezzük a megfelelő beállításokat. Ezután nem árt megnézni a Bad Block List-et sem, és szintén felírni azt, amit ott találtunk. Ekkor már rá is zavarhatjuk a verify-t a winyóra, és várjuk az eredményeket. Ha itt nem kapunk hibaüzenetet, akkor még ne érezzük jól magunkat, hanem egy save changes to drive után kilépve indítsunk egy AMIBACKtools-t, és ott az SCSI units menüpontban válasszuk ki az új winyót, majd duplaklikkeljünk rá. Ekkor kezdjük el figyelni a blokkok számát, hogy lassul le a program, majd írjuk fel azt a blokkszámot; esetleg ha tudjuk a hibás blokkokat is. Ezután szépen visszamászunk a HDToolBox-ba, és a winyóra ráeresztünk egy low-level formatot. Innen kilépve simán formatáljuk a winyót, majd újra kezdjük az egész hibakeresést. Lehet, hogy ekkor már nem lesz hibánk, akkor nyertünk, ha nem, akkor a hibákat átszámoljuk HDToolBox nyelvre, pl: Cyl: 1647; Heads:16; Blk/Trk: 63; Blk/Cyl: 1008; Hibás blokk: 65894. Ekkor a hibás blokkot elosztjuk a Cyl számával: 65894/1647=40; majd kiszámoljuk a maradékot 65894-(1647*40)=14. Ellenőrízzük, hogy a Blk/Trk nem magasabb-é az így kapott számnál, majd a számokból levonunk egyet, és beírjuk a hibát: Cyl: 39; Head: 0; Block: 13. Így ez a blokk már nem lesz benne a használható blokkok listájában, így nem is fog hibát jelezni egyik program sem ennél a blokknál. Persze előfordulhat, hogy annyi a hibás blokk, hogy egyszerűen nem fér bele a Bad Block List-be, ekkor más taktikához kell folyamodnunk. Tételezzük fel, hogy a hibás blokk (65894) utánn még 5000 hibás blokk van. Ezt már a lista sem bírja (minden hibás blokk egy sor!), ezért ilyenkor nem marad más hátra, mint a partícionálás. Belépünk a partition drive pontba, és ott kitöröljük az összes partíciót, amit a winyón találunk. utána kiszámoljuk, hogy mennyi hely maradt a winyón a hibáig: 40*1647=65880; 65880*512=33730560; 33730560/1024=32940; 32940/1024=32.1 MB. Ekkor csinálunk egy akkora partíciót, ami nem nagyobb ennél a méretnél, majd kiszámoljuk a hiba nagyságát MB-ban: 2.4 MB, és csinálunk egy ennél nagyobb partíciót (3.0 MB elég lesz), majd a maradék helyet is bepartícionáljuk. A hibákat tartalmazó partíciónál belépünk az advanced módba, majd ott a change kiválasztásával elénk bukkanó oldalon kikapcsoljuk az "Automount this partition"-nál található jelzést. A kilépéssel járó reset után két dolgot tudhatunk meg: 1: mennyire "rugalmas" az új winyó, ugyanis ha a reset után nem jelenik meg, akkor már eleve nem lehet abban bízni, hogy jól fogja bírni a használatot, sőt a HDToolBox sem fogja megtalálni. Ha megvannak a partíciók akko már csak formatálni kell őket, megnézni, hogy nincs-é újabb hiba (ekkor újra kezdeni a Bad Blockozást vagy a partícionálást), és már lehet is használni mindent (ha jó). Hát ennyi lett volna a winyójavítás sw úton. (Mindenesetre érdemes ezzel kapcsolatban ránézni az ARexx-cikkre is..,) Most pedig lássuk, hogy mi az, amiben már forrasztani is lehet: Itt határozott tippeket azért nem fogtok találni, mivel néhány szériahibát emlegetnék meg a Commodore-féle 1200-asokkal kapcsolatban. Az első dolog ami kurva könnyen elszállhat normális használat mellett, az a modulátor. Ezt ki lehet cseréltetni, bár nem szükséges, csak akkor, ha kényesek vagyunk a színekre, és lusták vagyunk monitort venni. Egy tévhitet szeretnék itt eloszlatni: a monitorkimenet teljesen független a modulátortól, tehát az egyik halála még nem feltétlenül zárja ki a másik működését. Na azok a hibák, amiket eddig láttam: 1. Elmennek a színek (tök más szín jön elő, mint aminek kéne, általában a vörös kékül el. 2. A kép állandóan rángatózik (ha viszont elég időt hagysz neki, akkor normalizálódik a dolog) 3. Baromi lassú a képfrissítés (kb 30 s után következik csak be, de a TV normális képet ad.) Na ennyi lett volna az egész. Szóval ezeken alapesetben lehet segíteni azzal, hogyha az ember ellenőrzi a hálózati feszkót (általában a 2-es & 3-as esetben ez a hiba oka, vagy a tápcsatlakozó lazult meg) Ha ezek nem okozzák a dolgot, akkor nincs más választás, minthogy felcsatlakoztassál egy A520-as modulátort, vagy szerezz egy monitort. Az 500-asoknál láttam azt a hibát, hogy néha hajlamosak elszállni rajtuk az expansion portok. Ezt a hibát általában a különböző kiegészítők állandó cserélgetése okozza, és oda vezethet, hogy egyszerűen lekopik/felszakad a rézfólia a nyákról. Az első esetben bőven megfelelő megoldás, ha nagyon kis hevítési idővel befuttatjuk cinnel a vezető felületeket (A túlmelegítés szintén fólialeválást okozhat!). A második esetben már jobban felköthetjük a gatyánkat, mivel akkor 3 megoldás létezik: 1. fixre forrasztunk valamilyen bővítőt némi drótok segedelmével; 2. csinálunk egy olyan nyákot, ami tökig megegyezik a gépben található csatlakozóval, majd azt forrasztjuk fixre; 3., veszünk egy 1200-ast, és eledjuk az 500-ast. Szintén A500-on jött elő az a hiba, hogy a CPU-slotba tett órás rambővítő miatt megőrült a gép. Ennek oka az volt, hogy egyszerűen kipurcant az elem, és ebből következően nem volt hajlandó megjelenni a plusz RAM. Legtisztább megoldás ilyen esetekben kicserélni az elemet, bár a bátrabbak még megpróbálhatják megrúgatni egy kis feszkóval, hátha ettől életre kel (meg kell jegyeznem, hogy ez egy barkácsolt bővítő volt, a gyáriaknál az elem eltávolításából sem keletkezett semmilyen probléma). Még mindig A500, de mostmár a Derko féle winyóvezérlőkről van szó (ez az a típus, amin RAM slotok is vannak). Itt többféle hibával találkoztam: 1. egyszerűen nem volt hajlandó észrevenni az egyik sinbe berakott S IMM-et egy forrasztási hiba miatt; 2. hirtelen valamilyen hiba keletkezett az egyik IC-ben (nem tudom megmondani, hogy mi volt az, ugyanis le volt róla csiszolva a jelzése); és hazavágott egy 850-es Quantumot (állítólag máshol is előfordult ez a hiba) 3., van rajta egy 47 mikrós kondi valahol a csatlakozó tövében. Na, ez az a dolog, ami a legelőbb kikészül az egészben, ugyanis már 5-6 tulajdonossal beszéltem, aki így járt. mindezzel együtt meg kell jegyeznem, hogy azért még mindíg ez a legolcsóbb megoldás, ha RAM és winyó is kell a gépedbe. Na jó, egyenlőre ennyi lett volna a mostani adag. Mindekinek jó berhelgetést, és vigyázzatok a gépetekre, mert semmilyen hibáért/kárért nem vállalok felelősséget. ˝GOD!Ľ