WIDE 2Telekommunikáció, izolálódás és a magánélet eróziója1 3ŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻ1 Michael J. Paul and John E. Gochenouer Barry University Miami Shores, Florida 2Bevezetés1 3ŻŻŻŻŻŻŻŻŻ1 A nagyteljesítményű számitógépek és a nagysebességű hálózatok ma már lehetővé tették az információs technológia egyes elemeinek összekapcsolását, függetlenül azok fizikai elhelyezkedésétől. Ezt a kommunikációs hálózatot "2kibervilágnak1" is emlegetik. A kibervilág valójában sokkal több, mint a hang-, adat- es képátvitelre szolgáló elektronikus eszközök hálója. Ez a név mintegy megszemélyesíti magát a telekommunikációt és azt sugallja, hogy a tömeges informaciócsere folytán keletkező szinergikus hatás egy olyan rendszert teremt, ami több, mint az egyes részek összessége. Sőt, a kibervilág katalizátora lehet "a tarsadalom és a kereskedelem legnagyobb átalakulásának a gépkocsi feltalálása óta" (Stewart, 1993). Becslések szerint "az USA-ban a dolgozók kétharmada információs jellegű munkakörökben van és a többiek is főleg olyan ágazatokban dolgoznak, ahol erősen építenek az információra" (U.S. Department of Transportation, 1993). Az információkhoz való hozzáférés megkönnyítése nyilvánvalóan előnyökkel jár. Peldául: a dolgozók megtakaríthatják a munkahelyükre és az otthonukba való utazással elvesztegetett időt a "teleingázással" (vagyis "a lakás és a munkahely közötti ingázással eltöltött idő távközlési és/vagy számítástechnikai eszközökkel való részleges vagy teljes helyettesítésével" (Florida, 1993)). De az új kommunikációs technológiában olyan lehetőségek is benne vannak, melyek drámai hatással lehetnek arra is, ahogyan a társadalmi és magánéleti játszmáinkat bonyolítjuk. "Képzeld el, hogy van egy olyan eszközöd, ami a telefon, a TV, a videokamera és a személyi számítógép kombinációja. Nem számít, hogy hol vagy és mennyi az idő, a gyereked mindig láthat és beszélgethet veled, bármikor megnézheted a csapatod utolsó meccsének felvételét, vagy átnézheted a könyvtárad legújabb beszerzéseit, vagy megkeresheted a legolcsóbb zöldségest a városban..." (The White House, 1993). A kibervilág a megvalósult "couch potato" álom. Egy átlagos felnőtt már ma is átlag 3-4 órát ül a televízió előtt (Spring, 1993). Ahogy nő a kibervilágban a szórakoztató és társas típusú alkalmazások aránya, úgy egyre nagyobb lesz a kísértés arra, hogy növeljük ezt a viszonylagos izoláltságban eltöltött időt. A kábeltévés és a telefonos társaságok természetesen felismerték, hogy milyen gazdasági előnyökkel jár ennek a dolognak a kiaknázása. Rövidesen 2500-féle kábelcsatorna lesz1 elérhető azoknak, akiknek megvannak hozzájuk a szükséges eszközeik és a vételi lehetőségeik. Azért, hogy minél hatékonyabban terjeszthessék ezeket a műsorokat, a legnagyobb kábeles cégek közül kettő, a TeleCommunications Inc. (TCI) és a 3Time-Warner1 bejelentette, hogy 2üvegkábel1 2hálózat1 kiépítését tervezik minden olyan körzetben, ahol koncesszióval rendelkeznek. Ezekről a már meglévő koaxiális kábelek fogják majd a szükséges nagyfelbontású és nagy sávszélességű jeleket eljuttatni a lakásokba (Smith, 1993). A "2virtuális valóság1" kifejlesztése, majd beépítése a kibervilágba egy pótszereken élő társadalom fantasztikus képét vetíti előre. Az a lehetőség, hogy programozott "élményeket" lássunk, halljunk, tapintsunk, szagoljunk és érezzünk, s kapcsolatba lépjünk emberekkel tényleges fizikai jelenlét nélkül, tovább fogja erősíteni a bezárkózás tendenciáját. Egyre kevésbé lesz rá szükség, hogy kimerészkedjünk az otthonunkból. Végül még az intim kapcsolatok is lebonyolíthatók lesznek egy "virtual reality" hívással a kibervilágban. Lehet, hogy egy napon, amikor bekapcsolod a "kibertornyodat", egy olyan reklámot látsz majd benne, melyben Karl Malden ezt hírdeti: "American Express Virtual Reality - Ne hagyd el az otthonod... soha többé". 2Ígéretek a Fehér Házból1 3ŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻ1 1991-ben (az akkor még szenátor) Al Gore keresztűlvitte a High Performance Computing Act nevű törvényt a Kongresszuson. Ez 2.9 milliárd dollárt engedélyezett a 3National Research and Education Network1 (NREN) nevű hálózat kifejlesztésére, ami a már létező, 3Internet1-nek nevezett kommunikációs hálózatba épül bele. A terv részeként az Internet hálózat átviteli sebességét a jelenlegi másodpercenkénti 45 millió bitről több, mint 3 milliárd bitre kivánják növelni. Ez megfelel annak, mintha 300 másolatot küldenénk át a "Moby Dick" c. regényből minden másodpercben. Továbbá növelni kívánják az Internet-hez való nyilvános hozzáféres lehetőségét (The White House, 1993; Boucher, 1993). Gore, immár alelnökként, egyre nagyobb lehetőségekkel rendelkezik ahhoz, hogy támogassa ezt a tervet. 1993. szeptember 15-én (a Fehér Ház sürgetésére) a National Telecommunications and Information Administration (NTIA) of the Department of Commerce kiadott egy dokumentumot "The National Information Infrastructure: Agenda for Action" címmel. Ez az átfogó dokumentum egy országos információs "autópálya" kiépítését javasolja, ami "széles és egyre növekvő körben köt össze elektronikus eszközöket, köztük kamerákat, képdigitalizálókat, billentyűzeteket, telefonokat, telefaxokat, számítógépeket, kapcsoló berendezéseket, CD olvasókat, video és audio lejátszókat, kábeleket, vezetékeket, műholdakat, fénykábeleket, mikrohullámú átviteli hálózatokat, televizió készülékeket, monitorokat, nyomtatókat és sok minden mást". A terv hangvétele idealista. Például ilyen "hatalmas" előnyöket ígér: "A fejlett információs infrastruktúra lehetővé teszi majd, hogy az USA vállalatai eredményesen induljanak el a világgazdasági versenyeken és meg is nyerjék azokat; új és jó munkahelyeket teremt majd az amerikai népnek; és gazdasági növekedést hoz az országnak. Hasonló fontosságú, hogy az NII meg tudja változtatni az amerikai emberek életét -- csökkenti a földrajzi elhelyezkedésből, a fizikai képességekből és a gazdasági helyzetből származó kényszereket -- minden amerikainak tisztességes esélyt ad arra, hogy olyan messzire jusson, amennyire a tehetségéből és az ambíciójából futja." (The White House, 1993) Az elképzelések szerint az információs "autópálya" jelentősen hozzájárul majd "a legégetőbb gazdasági és társadalmi kihívások" megoldásához. Ez a hozzájárulás a Clinton adminisztráció által indított programok szinte mindegyikénél várható. Peldául: - A kormányzat "karcsúsítása" - Az egészségügy - A gazdaság élénkítése - Az új munkahelyek megteremtése - Az oktatásügy - A gazdaság globalizálása - A honvédelem - A bűnözés elleni harc Clinton elnök személyes elkötelezettségét is kifejezte az NII tervvel kapcsolatban. Az American University Centennial Celebration alkalmával elmondott beszédében kijelentette: "... az információ világméretű jelenség lett és a világgazdaság uralkodó eleme. A múltban a gazdagságot földben, aranyban, olajban, vagy gépekben mérték. Ma a gazdagságunk alapvető mérőeszköze az információ -- annak minősége, mennyisége és az a sebesség, amivel hozzájutunk és feldolgozzuk." (Clinton, 1993) Már kormányzati segítség nélkül is szaporodnak azok a hálózati ellátó rendszerek, melyek hozzáférhetővé teszik a kibervilágot az amerikaiaknak az otthonukban vagy bárhol másutt, ahol éppen vannak. Az NII kezdeményezés azt javasolja, hogy a Kormányzat több milliárd dollárt engedélyezzen a szövetségi költségvetésből egy nagyobb teljesítményű, országos, nagysebességű kommunikációs rendszer finanszírozásához (The White House, 1993; Boucher, 1993). Ennek a javasolt kormányzati támogatásnak kormányzati fennhatóság az ára. Mivel "az információk előallítására, manipulálására, kezelésére és felhasználására szolgáló technológiaknak stratégiai fontossága van az Egyesült Államok számára" (The White House, 1993), a végső ellenőrzés lehetősége az információk elosztására szolgáló eszközök fölött kritikus kérdés a Kormányzat legfontosabb céljainak eléréséhez. Akár kormányzati támogatással, akár anélkül, ezeknek az eszközöknek a kifejlesztése elkerülhetetlen. Mióta a Rothschildok először küldtek postagalambokat Párizsból Londonba, hogy ezzel előnyre tegyenek szert a tőzsdén, az információban rejlő lehetőségek nyilvánvalóak mindenki számára. A jövőben a vállalatoknak egyre gyorsabban kell reagálniuk az ügyfeleik és szállítóik igényeire, s a változó piaci körülményekre. A cégeknek nagyfokú rugalmasságot kell fenntartaniuk a termelésben és magas szintű szakértelemmel kell rendelkezniük az információs technológia terén, hogy versenyképesek maradjanak a jövőben. Az információs "autópálya" az ígéretek szerint jóval túlmutat majd a hagyományos üzleti alkalmazásokon. Azt tervezik, hogy ez a hálózat közvetlenül eléri majd az otthonainkat is. A Kormányzat általános hozzáférést javasol az információs vezetékhez és ellene van annak, hogy megengedje az információs "gazdagok" és "szegények" közötti szakadék kialakulását. A Clinton adminisztráció elkötelezte magát ebben a kérdésben. Például, egy nemrégen lezajlott koncessziós megegyezés egyik elemeként optikai kábeleket fektettek le Harlemben, ahol a lakosok 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt él (The White House, 1993). Az NII javaslatban szereplő technikai megoldások megvalósulása esetén a kibervilág az emberek mindennapi életének szerves részévé válik majd. Peldául a terv szerint várható: "... olyan nagy teljesítményű számítógépek előállítása, melyek az ember tenyerében elférnek, ugyanúgy hordozhatók, mint egy óra, s ugyanolyan személyesek, mint egy irattárca... [ezek] felismerik a beszédet, tájékozódnak az utcák között, feljegyzéseket készítenek, határidőnaplót vezetnek, összegyűjtik a postát, kezelik a pénzt, kinyitják az ajtót es beindítják a kocsit, s egy csomó egyéb számítógépesíthető feladatot végeznek el, melyeket ma még el sem tudunk képzelni" (The White House, 1993). A 3kibervilág1 megvalósítása minden bizonnyal ellenállhatatlan kényelmi és szórakoztató eszközök megdöbbentően széles kinálatának kifejlesztésével jár majd együtt. Mindezekhez hozzá lehet férni anélkül is, hogy a lakásunkat el kellene hagynunk. A kibervilág technológiai robbanása fizikai elszigetelődéshez fog vezetni? 2Az izolálódást elősegítő tényezők: 1 3ŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻ 1 A digitális kommunikáció teljesítménye és hozzáférhetősége gyorsan nő. Jelenleg a legszélesebb körben használt nyilvános gerinchálózat az Internet. Az 3Internet1 valójában a hálózatok hálózata, melyek a "Transmission Control Protocol/Internet Protocol" (TCP/IP) nevű szabvány szerint kommunikálnak egymással. Mintegy 1,000 egyetem és főiskola csatlakozott eddig az Internethez. Hasonló számban vannak középiskolák bekapcsolva. Ehhez jön még egy jelentős kormányzati és üzleti kör, mely szintén hozzáfér az Internethez. Senki sem tudja igazán, hogy hány ember használja a Hálózatot. 1988-ban 33,000-re becsülték a felhasználói számát. Ma már 32 milliónál1 is több gép érhető el az Interneten és csaknem 310,000 hálózat1 van összekötve (Stewart, 1993). Ha az "autópálya" megvalósul, akkor az emberek számára lehetővé válik, hogy a napi tevékenységük nagy részét az otthonuk elhagyása nélkül elvégezzék. A fejlett technika ezeket a tevékenységeket érdekesebbé tudja majd tenni az információs "autópálya" által szállított jó minőségű video, hang, digitális adat és virtuális valóság segítségével. Ez jelentős előnyöket jelenthet azoknak, akik -- valamilyen okból -- az otthon maradást választjak. Peldául anélkül, hogy a szobádat elhagynád: - A legjobb iskolák, tanárok és tanfolyamok állnak rendelkezésre minden tanuló szamára a telekonferenciák és más interaktív megoldások segítségével. - A művészet, az irodalom és a tudomány interaktív digitális könyvtárakból lesz elérhető, melyek hangot és videót is tartalmaznak majd. - A "teleingazásnak" köszönhetően helyileg bárhol lakhatsz és ez nem jár bizonyos álláslehetőségekről való lemondással. - Megnézheted a legújabb filmeket, játszhatsz a legmenőbb video játékokkal, vagy kezelheted a bankszámládat és vásárolhatsz is. - Közvetlenül kapcsolatba léphetsz a Kormányzattal és így támogatáshoz és információkhoz juthatsz. - Részt tudsz venni a városi önkormányzati üléseken és szavazhatsz. - Figyelemmel tudod kísérni, hogy a gyereked vagy a partnered merre jár és mit csinál. - Sok egészségügyi és pszichológiai szolgáltatás közvetlenül online elérhető lesz. - A fejlett kommunikációs technika még teljesen életszerű emberi kapcsolatokat is lehetővé tehet majd, ahol már kép és hang is rendelkezésre áll. A virtuális valóság továbbá még egyéb érzékszerveket (pl. érintés, szaglás, ízlelés) is bevonhat; és - Lehetővé válik, hogy kiéld a legvadabb szexuális fantáziáidat az otthonod magányában, tényleges fizikai kontaktus nélkül. A kibervilág megvalósulása esetén minden információ digitalizálható, katalogizálható, tárolható és igény szerint elérhető lesz. Ha valamilyen információra papíron van szükség, akkor nagyfelbontásu és színes másolat nyomtatható belőle (jobb lesz, mint az eredeti). Egy ilyen "papírnélküli" társadalom nemcsak jobb lesz a természeti környezet kímélése szempontjából, de az információk cseréjét sokkal hatékonyabban és kevesebb idő alatt tudja majd lebonyolítani. Ez az új technológia könnyen egy olyan társadalomhoz vezethet, ahol az emberek sokkal ritkábban merészkednek ki otthonról, mint jelenleg. Egész biztos, hogy nagy lesz a kísértés arra, hogy a "kibertornyod" előtt ülj, s azon végezd a munkádat, azzal szórakozz és kommunikálj. Egyszerűen "könnyebb lesz" az izolációt választani, mint felvállalni azokat a nehézségeket, amelyek a többi emberi lénnyel való tényleges fizikai kontaktussal járnak. A technika fejlődésén kívűl van néhány egyéb ok is, melyek erősítik az elszigetelődéshez vezető trendet, mint például a növekvő bűnözés okozta fenyegetettség, a városokban egyre súlyosabbá válo közlekedési nehézségek (Schwartz, 1989), ill. az utazással járó magas költségek. A világ népessége a jelenlegi 6 milliárdról 12 milliárdra növekszik a következő 40 évben. A népességnek ez az exponenciális növekedése kétségtelenül felerősíti ezt a problémát. A természeti erőforrások iránti növekvő igény, a környezet tönkretétele és a szennyezés arra ösztönzi majd az embereket, hogy kevesebbet utazzanak. Az amerikai társadalom már az elmúlt 50 évben is sokkal inkább áldozatává vált a magára eröltetett izolációnak, mint történelme bármely más periódusában. A társasági összejövetelek és beszélgetések helyet felváltotta a tévé és a video, s ezek lettek a szórakozás fő eszközei. A munkahelyeken a személyes kapcsolatokat felváltotta a telefon és a számítógép. A csoportokban végzett munkát felváltotta a magányos munkavégzés. Amikor majd rendelkezésre áll az a technika, mellyel bármilyen virtuális világ előállítható, amire csak szükségünk van, akkor nagyon nagy lesz a kísértés arra, hogy otthon maradjunk. 2Már most is el vagyunk szigetelődve?1 3ŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻ1 Mintegy 38 millió ember, az USA munkaerejének 30 százaléka már most is -- legalább részidőben -- otthon dolgozik (U.S. Department of Transportation, 1993). Ebben benne vannak a "teleingázok" és azok, akik önmaguk munkaadói és a lakásuk a munkahelyük, illetve, akik a munkaidejük letelte után még otthon is dolgoznak. A "teleingázók" csak egy kis részét teszik ki az otthon dolgozóknak. Azonban a számuk folyamatosan növekszik. A LINK által végzett egyik felmérés szerint 1992-ben 4.2 millió "teleingázó" volt az USA-ban. Ez a munkaerő 3.3 százaléka és 27%-os növekedést jelent 1991-hez képest (LINK, 1992). A LINK 1995-re az jósolja, hogy 11 millióan (az USA-ban dolgozók 9%-a) fogja ezt az életmódot folytatni. A 2000. évre a LINK becslése szerint a számuk 25 millióra emelkedik majd. Egy Floridában lezajlott kísérleti program eredményei azt mutatjak, hogy jelentős érvek vannak a "teleingázás" mellett (Bishop, 1994). A program résztvevői körében végzett felméréskor 72 százalékuk azt állította, hogy az utazási költségeik csökkentek, 18% szerint a ruházkodási költségeik is alacsonyabbak lettek és 36% azt mondta, hogy az étkezés terén is voltak megtakarításaik. A "teleingázók" főnökeit megkérdezve kiderült, hogy 75% szerint az alkalmazottaik munkájának minősége javult és 100% állította, hogy az elvégzett munka mennyisége nőtt. Továbbá, a "teleingázók" 87 százaléka úgy vélte, hogy a munkamoráljuk erősödött. A dolgozok szeretik az otthonról végezhető munkát. Az otthon való dolgozáson kívül egyre több ember vásárol otthonról. "A televízión keresztül való vásárlás 1985 óta gyakorlatilag nulláról kb. 2.5 milliárd dolláros üzletággá vált az elmúlt évben" (Altaner, 1994). A Bear Stearns által készített jelentés szerint a "home shopping" 100-150 milliárd dolláros üzlet lesz 10 éven belül. Ez már összemérhető a mai 70 milliárdos, katalógus alapján történő vásárlással. Kérdéses, hogy az az új technika, ami lehetővé teszi, hogy a lakásunk elhagyása nélkül dolgozzunk, vásároljunk és szórakozzunk, szükségszerűen széleskörű fizikai elszigetelődéshez vezet-e? Egyesek hisznek benne, hogy az ember túlságosan társadalmi lény ahhoz, hogy hosszabb ideig elfogadja a többiektől való elzártság állapotat. De, mivel a világ népessége rohamosan nő, a hely egyre kevesebb lesz és a környezetvédelmi megfontolások rákényszerítik az embereket az utazások korlátozására, így az átlagember esetleg már nem fogja tudni megengedni magának a szükségtelen mobilitás luxusát. A technológia feltehetőleg egyre jobb gyógyszereket kínál majd a magányosság ellen. A virtuális valóság és a megnövekedett elektronikus kommunikáció lehet "a második legjobb megoldás, ha már nem lehetünk ott". Meg azoknál, akik kimerészkednek az otthonaikból, a népesség kétharmadát kitevő, elsődlegesen információs munkakörben dolgozók esetében a munkahelyi környezetet nagyrészt az elektronikus kommunikáció fogja meghatározni. A személyi számítógépek, a rádiótelefonok, a fax berendezések és az elektronikus posta már most is jelentős mértékben helyettesítették azokat a személyes kapcsolatokat, amiket a múltban még élvezhettünk. A kibervilág alárendeltjei lettünk. 2A magánélet elvesztése1 3ŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻ1 A kibervilágra való hagyatkozás új támadási pontokat hoz létre. Az elektronikus adatbázisokba be lehet törni és le lehet őket másolni. Lehetséges a személyes és a kényes természetű adatok átvitelének lehallgatása miközben azok áthaladnak az információs "autópályán". A kormányzat, a gazdaság vagy a személyes jólét szempontjából életfontosságú adatok megsérülhetnek vagy elveszhetnek véletlen baleset, szabotázs vagy természeti katasztrófa következtében. Az a bezárkozás és magány, amit az ember a világtól való elvonultságtól remél, valószínüleg csak egy illúzió. Peldául a fönökök az American Expressnél fenntartották maguknak a jogot, hogy figyeljék a Hearth programra (az otthon való munkavégzésre) jelentkezett dolgozóikat, s így biztosítsák a "szoros ellenőrzést" (Sherman, 1993). Minden bizonnyal további viták lesznek arról, hogy mely adatoknak kell nyilvánosnak lenniük és miket kell magántermészetűnek tekinteni. A nagyteljesítményű számítógépes eszközökkel azok az információk, melyeket valaha nyilvánosnak és ártalmatlannak minősítettek, fontos szerepet játszhatnak a rólad való kép kialakításában valamely cég piackutatási célú adatbázisában. A visszaélés esélye igen nagy. Egy adott cég ügyfeleiről beszerzett adatok összeállítása és eladása egyre nagyobb értéket képvisel. Ez könnyen beavatkozást jelenthet olyan területekbe, amiket jelenleg magánügynek tekintünk. Például egy munkaerő felvételénél olyan tényezők befolyásolhatjak a döntést, mint az illető által vásárolt videofilmek jellege, a könyvtári kölcsönzései, vagy a nem orvosi rendelvényre vett gyógyszerei. Azért, hogy a kommunikáció magánjellege megőrizhető legyen, a Clinton adminisztráció egy titkosítási szabvány bevezetését javasolta, amivel "összezavarható" (vagyis titkosítható) lenne az audio-, a video- és az adatkommunikáció. 1993 április 16-án a Clinton kormányzat bejelentette az un. "3Clipper Chip Directive1" elképzelést. Ez a chip a tervek szerint "megvédi a polgárok magánéletét, de ugyanakkor lehetővé teszi a törvényt képviselő szerveknek, hogy továbbra is használják a biróság által engedélyezett lehallgatási módszereket a terrorizmus, a kábítószer-hálózatok, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcban" (The White House, 1993; Anthes, 1993). A Clipper egy hálózatra köthető titkosító eszköz, ami autómatikusan rejtjelezi és visszakódolja a kommunikációs csatornán átmenő jeleket. Egy un. "nyilvános kulcs" elvén működő titkosító módszert használ. Ez azt jelenti, hogy a titkosításhoz és a visszakódoláshoz használatos kulcs asszimetrikus (nem egyezik meg). A titkosító kulcs nyilvánosan közzétehető. Ez lehetővé teszi bárkinek, hogy titkosított üzeneteket küldjön annak a számítógépnek, melyhez az illető kulcs tartozik. A fogadó gép azután a saját visszakódoló kulcsát használva az üzenetet olvasható szöveggé (visszakódolt formátumra) tudja alakítani. Ez a módszer kivédi annak a lehetőségét, hogy a visszakódoló kulcsot valaki ellopja, mert az csak egy példányban létezik és egyetlen helyen. A Clipper chip egy "2Skipjack1" nevű algoritmust használ a titkosításra, ami két 80 bites kulccsal dekódolja az üzeneteket. Erről úgy vélik, hogy elegendően jó biztonságot nyújt (Anthes, 1993). A Kormányzat azonban javasolta egyfajta "kulcs lerakat" intézményének a bevezetéset is, ahol a Kormányzat feljegyezné mindenkinek a privát dekódoló kulcsát. Ezzel a hatóságok képesek lennének visszafejteni mindenfajta kommunikációt. Ezek között olyan, bizalmasnak tekintett beszélgetések is lehetnek, mint az ügyvéd-ügyfél, az orvos-beteg stb. kapcsolatok. Természetesen előbb egy hivatalos engedélyt kell szerezni az ügyészségtol a lehallgatásra. Milyen biztonságot jelentene egy ilyen "kulcs lerakat" elvű rendszer? Voltak hírek arról, hogy az FBI aláírt, de kitöltetlen házkutatási engedélyek tucatjait kapta az Igazságügyi Minisztériumból. Martin E. Hellman, a Stanford University professzora beszámolt arról, hogy a korábbi főügyésznek, john Mitchellnek az volt a szokása, hogy egyszerre 40-50 darab aláírt és kitöltetlen lehallgatási engedélyt adott ki ahelyett, hogy személyesen vizsgált volna meg minden egyes kérést, ahogy azt a törvény előírja (Anthes, 1993). A "kulcs lerakat" intézménye egyenértékű azzal, hogy odaadod az iratszekrényed kulcsait az állami hatóságoknak (mint amilyen az IRS), amennyiben megígérik, hogy nem használják azokat megfelelő felhatalmazás nélkül. Továbbá, a lopott kulcsok nyilvánvaló piaci értéke miatt, valószínüleg nem kell sokáig várni arra, hogy a szervezett bűnözés és a külföldi titkosszolgálatok megszerzik a "kulcs lerakatok" adatbázisainak másolatait. 1992-ben a FBI olyan törvényi szabályozásokat javasolt, melyek úgy lettek megfogalmazva, hogy biztosítsák a lehallgatás lehetőségét. Ha ez a törvény elfogadást nyer, akkor tulajdonképpen illegálisnak minősítenek vele minden olyan titkosító módszert, amit a Kormányzat nem hagyott jóva és amit nem tud feltörni. A törvénytervezet 2201-es bekezdése, mely az "Együttműködés a telekommunikációs szolgáltatókkal a törvényesség érvényesítése érdekében" címet viseli, többek között ezt írja: "A Kongresszusnak az a véleménye, hogy az elektronikus kommunikációs szolgáltatások üzemeltetőinek és az elektronikus kommunikációs szolgáltatásokhoz használt eszközök gyártóinak biztosítaniuk kell, hogy a kommunikációs rendszereik lehetővé tegyék a Kormányzat számára a hang, adat és egyéb kommunikációs formák szöveges tartalmához való hozzáférést, amennyiben a törvény erre megfelelő felhatalmazást ad." A törvényjavaslatot nem fogadták el. A kudarcra reagálva az FBI a következő sajtóközleményt adta ki: "... ha egy olyan eszközt adunk egy bűnöző személy kezébe a titkosítás engedélyezésével, amivel biztonságosan tud kommunikálni a törvényellenes tevékenysége folytatása céljából, az egyenlő azzal, hogy menedeket kínálunk neki a bíróságilag engedélyezett bizonyítékgyüjtés ellen." Ez az állítás azt sugallja, hogy bárki, aki olyan titkosítási technikát fejleszt ki, amit a Kormányzat nem tud megfejteni (vagy nehezségei vannak a feltörésével), bűnösnek nyilvánítható államellenes cselekmény miatt. Ha az FBI-on múlna a dolog, akkor a magánélet lenne az első áldozata az információs autópálya "közlekedési baleseteinek". 2Összefoglalás1 3ŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻ1 Ahogy itt állunk egy új technika küszöbén, amely azt ígéri, hogy jelentősen megváltoztatja a társadalmunkat, miféle kérdéseket kellene feltenni magunknak? A fejlett kommunikációs technikák valóban lehetőséget teremtenek arra, hogy jobban megértsük egymást az embertársainkkal? Vagy oda vezetnek, hogy elbújunk a kuckónkba -- félve attól, hogy kimerészkedjünk a lakásunkból -- és elektronikus szenvedélyekkel elegítjük ki magunkat? Megvédik-e a magánéletet vagy az életünk nyitott könyv lesz azoknak, akik manipulálni akarnak bennünket? Egyáltalan érdekel ez minket? A kibervilág felépülése egyrészt példa nélküli lehetőségeket kínál a kommunikáció terén. Ez az új technológia egy felvilágosult társadalom alapjat képezheti, ahol hatalmas tömegű információ érhető el mindenki számára. Az oktatás, az egészségügy, a bűnmegelőzés és a gazdaság mind nyerhet a dolgon. Alapvetően fontos szerepet játszhat a jövőben az élet minőségének javításában. Másrészt ott van a kibervilágban való létnek az a baljós víziója, melyben a társadalom tagjai egy illúzió beteljesítésének rabjaivá válnak. Ez egy olyan "autópálya" képét vetíti előre, ahol az információ folyását a kormányok szabályozzák és az óriáscégek mindig újabb generációit kínálják a csicsás elektronikus narkotikumoknak. Olyan lakókörzetek jönnek így létre, ahol az emberek egyedül ülnek otthon, küzdve a magánélet elkerülhetetlen szétfoszlása ellen, s őrülten nyomogatva a távkapcsolót kétségbeesetten keresnek valamit, ami enyhítheti az izolálódás okozta veszteségeket. 2Hivatkozások1 3ŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻ1 Altaner, David (1994). Changing Picture. Sun-Sentinal Weekly Business, Sun-Sentinal, Miami, June 20, 1994, p. 6 Arizona Energy Office, AT&T (1991). AT&T, State of Arizona Telecommuting Pilot Six Month Evaluation. Phoenix, AZ: Arizona Department of Commerce. Anthes, Gary H. (1993). All Eyes on Clipper. Computerworld, 27(24), pp. 73-75. Bishop, Martin (1994). Report on the State Employee Telecommuting Pilot Project. Tallahassee, FL: Florida Department of Management Services. Boucher, et. al. (1993). High Performance Computing and High Speed Networking Applications Act of 1993. 103rd Congress: 1st Session in the House of Representatives, H.R. 1757. Clinton, William (1993). Remarks by the President at American University Centennial Celebration. The White House, Office of the Press Secretary. Florida Department of Management Services (1993). Telecommuting Guide. Tallahassee, FL. Gochenouer, john (1993). Isolation Without Privacy. Faculty Working Paper, Miami Shores, FL: Andreas School of Business, Barry University. LINK Resources (1992). National Work-at-Home Survey, press release. New York, NY: LINK Resources. Schwartz, joe (1989). Future Lock. American Demographics, 11(11), pp. 116-117. Sherman, Stratford (1993). How to Bolster the Bottom Line. Fortune: 128(7), pp. 14-28. Smith, Norris P. (1993). Data Highway Involves More than Just Fiber and Bandwidth. HPCwire: subject 337. Spring, Jim (1993). Seven Days of Play. American Demographics, 15(3), pp. 50-54 Stewart, Thomas A. (1993). Boom Time on the New Frontier. Fortune, 128(7), pp. 153-162. U.S. Department of Commerce (1992). Statistical Abstract of the U.S. 1992, Washington D.C. U.S. Department of Transportation (1993). Transportation Implications of Telecommuting, Washington D.C. The White House (1993). The National Information Infrastructure Agenda For Action. NTIA NII Office, Washington, D.C. 2A szerzőkről1 3ŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻŻ1 Dr. Michael Paul jelenleg Assistant Professor a vezetői információs rendszerek (MIS) területén a Barry University-n (Miami Shores, Florida). Az Ohio State University-n szerezte a B.A. fokozatát színházi szakon. Később a Florida International University B.S., M.S. és Ph.D. tudományos fokozatat kapta számítástechnikából. A jelenlegi beosztását egy 15 éves, az iparban eltöltött időszak előzte meg. Dr. john Gochenouer szintén Assistant Professor a MIS és a menedzsment témájában a Barry University-n (Miami Shores, Florida). A University of Maryland pénzügyi szakán szerezte meg a B.S. fokozatát. Az M.B.A. címét szintén ezen az egyetemen kapta egy gyorsított vezetéstudományi kurzuson. A Ph.D. fokozatot vezetéselméletből szerezte a Florida Institute of Technology-nál. A jelenlegi beosztását egy 15 éves ipari karrier előzte meg, amit MIS menedzsment pozíciókban töltött el. Michael J. Paul Andreas School of Business Barry University Miami Shores, Florida (305) 899-3518 PAUL@buvax.barry.edu John E. Gochenouer Andreas School of Business Barry University Miami Shores, Florida (305) 899-3516 GOCHEN@buvax.barry.edu Fordítás: Drotos Lászlo h1192dro@ella.hu (Konvertálta és ékezetesítette: Gizmo) Az eredeti cikk forrása: Interpersonal Computing and Technology: An Electronic journal for the 21st Century ISSN: 1064-4326 July, 1994 Volume 2, Number 3, pp. 82-98 Published by the Center for Teaching and Technology, Academic Computer Center, Georgetown University, Washington, DC 20057 Additional support provided by the Center for Academic Computing, The Pennsylvania State University, University Park, PA 16802 This article is archived as PAUL IPCTV2N3 on LISTSERV@GUVM Interpersonal Computing and Technology: An Electronic journal for the 21st Century Copyright 1994 Georgetown University. Copyright of individual articles in this publication is retained by the individual authors. Copyright of the compilation as a whole is held by Georgetown University. It is asked that any republication of this article state that the article was first published in IPCT-J. Contributions to IPCT-J can be submitted by electronic mail in APA style to: Gerald Phillips, Editor IPCT-J GMP3@PSUVM.PSU.EDU A szerzőtől kapott engedély a magyar változat terjesztésére: Date: Mon, 15 Aug 1994 17:17:03 -0400 (EDT) From: Message-ID: <940815171703.144be@BUVAX.BARRY.EDU> To: H1192Dro@HUELLA.BITNET Dear Laszlo: I would be honored if you would reprint our article. Since the IPCT journal allows the author to retain the copyright to all articles printed, I can give you my permission (and do so)... The article was meant to be food for thought - I am glad you found it so. Michael J. Paul @IPcrossC